Áprilisig az EU megszabta, hogy melyik ország mennyi tejet bocsáthat piacra. A kvóta megszűnése óta azonban Romániát elöntötte a külföldi tej, mivel a magasabb támogatás miatt a magyar, lengyel, szlovák gazda olcsóbban is el tudja adni termékét. Ennek következtében a tej literenkénti ára villámgyorsan 65-70 banira zuhant. Ami nem fedezi már a termelési költségeket sem.
Bohonyi János, az Állattenyésztési és Szaporodásbiológiai Hivatal vezetője az egyik lehetséges kiutat a Hargita és Kovászna megyei példában látja. Ott a gazdák összefogtak és állatonként 800 lejt fizetve saját tejfeldolgozó üzemet indítottak el. Ilyen körülmények közepette már 120 banit is tudnak fizetni egy liter tejért. Hasonló kezdeményezés Szatmár megyében sem ismeretlen, a Samuslact Mezőgazdasági Társulás is hasonlóval próbálkozik a következő uniós pályázati ciklusban, mondta Bohonyi. Egy korszerű, sajt és ömlesztett sajt előállítására alkalmas gépsort kevesebb mint 10.000 euróból meg lehet vásárolni és beüzemelni.
A gazdák elsősorban a kormány hathatós támogatását hiányolják. Egyrészt a jelenlegi támogatási rendszerben nem tudják felvenni a versenyt a jobban szubvencionált szomszédos országok termelőivel. Másrészt, mondják a gazdák, a tej-kifli iskolai élelmezési program közbeszerzési szabályzatát is lehetne úgy alakítani, hogy a helyi termelők előnyt élvezzenek.
Gabriel Les, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség Szatmár megyei fiókjának igazgatója elmondta, a jelek szerint október 16. után a gazdák felvehetik a területalapú támogatás előlegét, illetve legtöbb két héten belül ki tudják fizetni a gázolaj támogatását az első két negyedévre.
A végére pedig egy kis statisztika. Az Állattenyésztési és Szaporodásbiológiai Hivatal adatai szerint jelenleg Szatmár megyében 31.400 szarvasmarhafélét, 175.000 juhot, 8450 kecskét, 4000 sertést és 4100 lovat tartanak. Érdekesség, hogy a megyében mindössze két olyan farm van, ahol levágásra tenyésztenek húsmarhákat.